A mai nap margójára – A szeretett személy halála

A mai nap margójára egy rövid, de nagyon fontos lecke Gurudévámtól...
A szeretett személy halálaHogyan érezzük maguknak, ha elvesztettük azt, akit szerettünk? Ez bárhol megtörténhet.
Egyszer egy asszony elvesztette a gyermekét, és nagyon sokat siránkozott, segítséget kért. Végül azt ajánlották neki, hogy menjen el Buddhához. Megkérdezte, hogyan lehetne segíteni a gyermeken, aki meghalt, és kérte, adjon neki új életet Az Úr Buddha azt mondta, segít neki, de egy feltétellel, hozzon neki mustármagokat egy olyan házból, amelyben még senki sem halt meg. Az asszony reménykedni kezdett, házról házra járt, és kereste a mustármagokat, de sehol sem kapott, mert már mindegyik házban meghalt valaki. Ezután visszament Buddhához. Buddha kérte a magokat, ő pedig azt felelte, hogy nem sikerült megtalálnia. Ekkor Buddha elmagyarázta neki, hogy a halál természetes folyamat, ezen mindenkinek keresztül kell mennie, és nem ő az egyetlen, akinek el kellett szenvednie egy szeretett hozzátartozó elvesztését.Amikor egy szeretett személy eltávozik, az nagyon fájdalmas, hiszen annyira biztonságban érezzük magunkat azokkal az emberekkel, akikkel társulunk. Úgy érezzük, örökké élni fognak, aztán hirtelen azt látjuk, hogy ez a személy, akihez úgy ragaszkodtunk, csak egy halott test, amely problémákat okoz, mert el kell hamvasztani, vagy el kell temetni. Ez fájdalmas dolog a halott családja számára. Ebben a pillanatban arra van szükség, hogy felébredjen a szívedben a bölcsesség, és belásd, hogy ő nem is volt soha azonos az anyagi testtel. Ő lélek, aki már nincs ebben a testben, és a karmájának megfelelően új testet fog kapni. El kell gondolkodni ebben a pillanatban, mert amikor a szeretett személy eltávozik, nagy leckét ad nekünk: azok, akiket szeretünk, nem azonosak a testükkel. A lényegük, a szellemük most már úton van a végtelen felé.És a halál pillanata nagyon komoly dolog, meg kell gondolnunk, hogy Isten rendelkezésére bocsássuk magunkat, mert az életük nagyon rövid. Ilyen módon kell haladnunk a lelki úton, jól ki kell használnunk minden pillanatot, hogy valami komoly dolgot tegyünk, használjuk az értelmünket, mert minden másodperc értékes. Fel sem tudjuk becsülni egy másodperc értékét. Egy másodpercnyi élet sokkal értékesebb, mint bármi más ezen a földön, mert a halál pillanatában nem kapunk még egy másodpercet, még akkor sem, ha miénk a föld összes gazdagsága. Gondoljátok csak el, mennyire értékes az életünk, és mennyi csodálatos dolgot csinálhatunk vele. A legalapvetőbb dolog a tudatunk fejlődése, és egy szeretett lény halála csak még komolyabbá kell tegyen bennünket abban, hogy jól használjuk fel az életünket.Ardzsunát nagyon felkavarta, hogy el kell válnia az Úrtól, mert belátta, hogy teljesen az Ő végtelen kegyétől függ. Ilyen módon mi mindannyian Istentől függünk, és mindig kiszolgáltatottak leszünk. Ha gőgössé válunk, azt hisszük, hogy mindent megtehetünk, mindenre képesek vagyunk, vagy ami még rosszabb, ha másokkal rosszul bánunk, megöljük az állatokat vagy becsapjuk az embereket, ez csak rengeteg problémát fog hozni, ami megállítja a növekedésünket. Ezért, amikor egy szeretett személy elhagy bennünket, ez létrafokul szolgál a lelki fejlődésünkhöz.Mássz föl ezen a létrán kitartóan és odaadással, és hódolj meg az életeddel az Úrnak. Ő tudja, hogyan viszonozza ezt feléd. Tőle kérj segítséget, hogy úrrá légy ezen a fájdalmon. És ha nekünk kell meghalnunk, és mi hagyjuk hátra a szeretteinket, ha reménykedünk abban, hogy ismét találkozunk, akkor ez a találkozás lelki tudatban történik, és nem egy másik anyagi helyzetben. Fontos arra vágyakozni, hogy visszatérjünk Istenhez, ahol együtt lehetünk Vele és az örökre felszabadult lelkekkel, és ahol nincs sem elválás, sem szomorúság. Így mutatja meg nekünk a lelki tanítómesterünk, hogy az élet és a halál különféle létrafokok, és Isten azt akarja, hogy ezekre lépjünk. Boldogság és szomorúság, gazdagság és szegénység csak különféle arculatai annak a világnak, amelyben mindenki egyformán a kegytől függ.Sokszor felszínes módon élünk, amikor éppen nem tapasztaljuk valaki elvesztését. Nem szabad így élnünk. Meg kell keresnünk a lényeget, mindennek a szent lényegét.-Swami B.A. Paramadvaiti-

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.